Bejelentés



kitti-konyhaja
Az igazi ízek

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.













Burgundi csiga
Inyenceknek!
Az igazi francia éti csiga elkészítése,lépésről lépésre.
Nagyon időigényes de megéri!
Esős időt követően összegyűjtjük a csigákat. Mivel elég időigényes az elkészítése érdemes legalább 120-150 db-ot gyűjtenünk a méretesebb példányokból. Az összeszedett csigákat egy hálóval bélelt faládába helyezzük úgy, hogy a láda alja ne érintkezzen a földdel (például téglákra helyezhetjük).
6 napig éheztetjük őket, hogy kitisztuljanak. Az első és a második este vízsugárral alaposan lemossuk őket, mert ez elősegíti a tisztulásukat, majd három napig száradni hagyjuk őket.
Elérkezett a csiga elkészítés napja.
A csigákat forró vízbe tesszük és az újraforrástól számítva kb. 3-4 percig főzzük. A csigákat ezek után kiszedjük a házukból és lecsipkedjük róluk a hátsó fekete részt. Az így kapott csupasz csigákat 20 percre sós hideg vízbe tesszük, majd alaposan lemossuk. Csigáink végre készen állnak a főzésre!
Egy nagy lábosban 3 liter vizet, 1 liter fehér bort, 5 gerezd fokhagymát, 5 egészben hagyott vöröshagymát, amelyek mindegyikébe 2-2 szegfűszeget szúrunk, 5 sárgarépát karikákra szelve,
5-6 babérlevelet, lehetőleg frisset, ízlés szerint petrezselymet, kakukkfüvet, sót és borsot felforralunk, majd beletesszük a csigákat és lassú tűzön 5-6 órát főzzük, majd hagyjuk kihűlni. (Így a csigákat átjárja az összes aroma)
Míg a csigákat főzzük, nekiláthatunk a házak tisztogatásának. Kitisztítás után forró vízbe dobjuk a házakat, fertőtlenítjük, majd kiszárítjuk (sütőben célszerű, mert úgy gyorsabb).
Közben elkészítjük a vajkrémet is az alábbi összetevőkből.
Vajkrém elkészítése:
25 dkg vaj
5 gramm só
1 gramm bors
40 gramm préselt fokhagyma
nagyon finomra vágott petrezselyem
1-2 db finomra vágott újhagyma
Ezeket alaposan összedolgozzuk.
A kitisztított, kiszárított csigaházba beleteszünk egy kis vajkrémet, majd belehelyezzük a megfőtt csigát, majd újra egy kis vajkrém következik, így zárjuk le a csigaház nyílását.
Ezután sütőbe tesszük éppen csak annyi időre, hogy a vaj megolvadjon és már tálalhatjuk is.
Általában 12 db-ot készítünk személyenként. A többi csigát nyugodtan lefagyaszthatjuk és bármikor elő tudjuk venni és egyszerűen csak sütőben megmelegítjük.


Piémontaise saláta
6 darab burgonya
150 gramm zöldborsó
2 darab sárgarépa
2 darab virsli
A szószhoz
4 evõkanál majonéz
2 kávéskanál dijoni mustár
A burgonyát és a sárgarépát meghámozzuk , majd kockákra szeleteljük.
Hozzáadjuk a zöldborsót és kevés vízben megpároljuk kb. 30 percig.
Avirslit forró vizben megfõzzük kb.15 perc, majd karikákra szeleteljük.
A zöldségeket és a virslit egy salátatálban összekeverjük.
A majonézt a mustárral habverõvel összekeverjük,megsózzuk,meg borsozzuk,majd beleöntjük a zöldségestálba és alaposan összekeverjük.
Hidegen tálaljuk.


Koktélrákkal tölött avokádó
Hozzávalók:
4 avocádó
egy fél citrom leve
2 mogyoróhagyma / salottahagyma /
150 gramm koktélrák
1 tojás sárgája
2 evõkanál dijoni mustár
40cl étolaj
petrezselyem, metélõhagyma
só, bors
Majonéz elkészítése:
A hozzávalóknak azonos hõmérsékletünek kell lenni.
Egy mélyebb tálban a tojás sárgáját, egy evõkanál mustárt sót, borsot összekeverjük, majd vékony sugárban az olajat hozzá öntve összekeverjük mixergéppel.
A majonézhez hozzáadjuk a vékonyra szeletelt mogyoróhagymát, a fél citrom levét, egy evõkanál mustárt és a koktélrákot,óvatosan összekeverjük. Félre teszünk 16 darab rákot a dekorációhoz.
Az avokádókat hosszában kettévágjuk, óvatosan kivesszük a magját, majd a rákos majonézt beletöltjük. A félretett rákokat a tetejére helyezzük, majd megszórjuk a petrezselyemmel és a metélõhagymával.
Hűtõben tároljuk.



Quiche Lorraine
Hozzávalók:
200 g liszt
100 g vaj

150 g bacon szalonna
100 g reszelt sajt
4 tojás
50 cl tejföl
bors
szerecsendió
Elkészítés:
A lisztet, a kockákra darabolt vajat , egy csipetnyi sót összedolgozunk egy fél pohár víz segitségével,majd pihenni hagyjuk.
A bacon szalonnát gyufaszál nagyságura daraboljuk,a tojásokat összekeverjük a tejföllel, megborsozzuk,majd ráreszelünk egy kis szerecsendiót.
Kinyújtjuk a tésztát kör alakura és behelyezzük a sütőtálba,villával megszúrkáljuk,majd ráhelyezzük a bacon szalonna szálakat és ráöntjük a tojásos tejfölös öntetet majd megszórjuk a reszelt sajttal és így megsütjük 180 fokon 30 percig.


Baszk csirke
1 kg csirke
70 dkg paradicsom
50 dkg kaliforniai paprika
2 db. vöröshagyma
1 pohár fehérbor
Espelette paprika ( csípõs paprika )
oliva olaj
fokhafyma
babérlevél
kakukkfü
A recept elkészítése
Egy nagyobb edényben ( wok ) enyhe tűzön oliva olajon megpiritjuk a hagymát, paprikát, fokhagymát, majd hozzá adjuk a paradicsomot és a babérlevelet, kakukkfüvet, megsózzuk, megborsozzuk és hozzá öntjük a fehérbort. 25 percig fõzzük.
Ez idõ alatt a feldarabolt csirkét egy palacsintasütõben enyhe tűzön kevés oliva olajon megsütjük.
Amikor a csirke megsült az egészet összekeverjük és még 15 percet fõzzük.
Rizzsel vagy krumplival tálaljuk.


Elszászi almalepény
4 alma
4 tojás
4 dl tej
fél evőkanál fahéj
50 gramm cukorpótló por
Elkészítés:
A tojást felverjük és hozzáadjuk a tejet,a cukorpótlót a fahéjat.Meghámozzuk , kimagtalanítjuk az almát,majd vékony szeletekre szeljük.Egy sütőbe illő tálba behelyezzük az almaszeleteket,majd ráöntjük a keveréket és 200 fokon előmelegítet sütőben sütjük 20-30 percig,és kész is az elzászi almalepény.Langyosan tálaljuk.


Répatorta
Hozzávalók:
25 dkg répa
10 dkg cukor
5 dkg liszt
10 gramm élesztő por
2 tojás
2.5 cl étolaj
100 gramm reszelt mandula
fahéj és néhány db. darált dió
Elkészítés:Megtisztítjuk és karikákra vágjuk a répákat,majd megfőzzük.Habverővel összekeverjük a tojást , cukrot.
Egy tálban összekeverjük a lisztet,az élesztőt , a reszelt mandulát.Hozzáöntjük tojás és cukor keveréket, majd az olajat, fahéjat, a darált diót és a péppé nyomkodott répát meg egy csipet sót.Egy tortaformát kivajazzunk beleöntjük az elkészített torta tésztát, majd behelyezzük a 180 fokon előmelegített sütőbe és kb. 15 percet sütjük.Kést belenyomjuk , ha száraz akkor megsült a répatorta.A tortaformában hagyuk kihűlni.


A francia konyha és étkezési szokások

A híres, hagyományos francia szakácsművészet napjaink európai konyhájának, kialakulását nagyban befolyásolta. Térjünk be egy nagy szállodába a világ bármely táján, a nemzeti specialitások mellett biztos, hogy az étlapok franciás ételeket is kínálnak. A gasztronómia nyelve a francia lett. A francia konyha az olaszoktól vette át a lényegében római korra visszavezethető sütési-főzési módszereket.

A legenda szerint egy orvos lánya a középkorban Itáliából magával vitt néhány olasz szakácsot Franciaországba, akik a francia konyha atyjainak tekinthetők. Ahhoz, hogy a francia konyha ilyen magas színvonalra fejlődött, hozzájárult a francia uralkodók, küllönösen a Buorbonok életmódja és természetesen a kedvező természeti adottságok, az alapanyagok bőséges választéka is.

A XVI. században a francia konyhát a bőség, de inkább a fényűzés és a túlzó pazarlás jellemezte. Szükségessé vált ezeknek a szélsőségeknek a megfékezése, észszerűsítése. A francia konyha reformja három szakaszra osztható:

- a modernizálást Antonin Caréme -1784-1833 -aki Napóleon konyhamestere volt - és Urbain Dubois kezdték el.

- a második korszak az 1850 körüli időre esik, amikor Urbain Dubois és Emil Bernárd megalkotják a "La Cuisine classique" című művüket. Ebben leírják a klasszikus konyha alapkövetelményeit, az ízek fontosságát, a tálalást, a tetszetős díszítést, a megfelelő tálakat.stb.

- a méltán legnagyobb szakácsművészként tisztelt Auguste Escoffier - 1846-1935 - továbbfolytatja tanítómesterei nagy munkáját a harmadik korszakban. Escoffier korának nagy egyénisége, aki a XIX. század képzőművészeti irányzatait át tudja ültetni a szakácsmüvészetbe. A Le Guide Culinaire és a Livre de Menus című munkáival egységes irányt szabott kora szakácsművészetének, meghatározta annak fejlődési irányát. Szakírói tevékenységével befolyásolta más nemzetek konyháinak fejlődését is, a különböző nemzetek ételkülönlegességeit hozzáalakította a francia ízléshez.

Mielőtt rátérnénk a francia konyha általános jellemzésére, tisztázni kell, hogy a gasztronómiában tájegységenként elég jelentős az eltérés. Provance konyhája mediterrán jellegű, míg az atlanti partvidék ízlése inkább északi típusú. Elszász a libamájpástétom és a savanyúkáposzta hazája, eltér Baszkföldtől, ahol a füstölt sonkafélék a kedveltek, más a marhahúst fogyasztó Normandia, más a borral főző Burgundia, és akkor még nem beszéltünk a nagyvárosokról, elsősorban Párizsról.

A franciák
hagyományosan könnyű reggelitfogyasztanak, ami általában tejeskávéból vagy kakaóból /ritkábban tea/ és reggeli péksüteményből áll, ezeket "Croissants"-nak nevezik. A reggeli tartozéka még a vaj, a jam és a méz.

Az ebéd, a modern élethez, általában rövid a munkahelyi szünethez igazodvaalakult ki, de az intézményes - pl. iskolai - étkeztetés is választékos, több fogásból áll. Ebédre ritkán esznek levest, inkább salátaféléket vagy más előételt, húsételt köretekkel, mártással, vagy húsos zöldségételt, desszert, az ételekhez illő ital és az ebéd utáni kávé a megszokott sorrend. Napjainkra jellemző az ebédszünetben elfogyasztott egytálétel, ami lehet kiadósabb saláta, húsos zöldségétel, szendvics stb.

Az étkezések közül legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely rendszerint könnyű ételekből, de több fogásból áll. Ilyenkor fogyasztanak levest, elsősorban a téli időszakban, de gyakori, hogy a vacsorát is előétellel kezdik. Utána frissen sült húsétel, vagy hideg húsok, felvágottak következnek, majd sajtfélék, gyümölcs vagy édesség zárja a sort. A hétvégék és ünnepek ráérősebb időszakában kerülnek asztalra az olyan ünnepi fogások mint osztriga, libamáj, különféle töltött szárnyasok.

A francia konyha ételeire jellemző, hogy nagyobbrészt vajjal vagy valamilyen növényi eredetű zsiradékkal készülnek, így könnyebben emészthetők.

Fűszereket mértékkelhasználnak, kedvelik a friss "füveket", így a kakukkfűvet, tárkonyt, turbolyát, bazsalikomot és petrezselyemzöldet. Gyakori a babérlevél használata, ötletesen fűszereznek fahéjjel, szegfüszeggel, sáfránnyal, szerecsendióval, gyömbérrel, köménnyel. Természetesen használják a curry-t, chili-t és van egy népszerű fűszerkeverékük, amely négy komponensből áll: szerecsendió, szegfűbors, gyömbér, feketebors. Viszonylag sok borsot használnak, ugyancsak kedveli a francia konyha a különféle hagymákat. Fűszerpaprikát ritkán és keveset használnak. Fontos megemlíteni a híres francia mustárokat is, melyek a különféle mártások, dresszingek, de némely húsételeknek is elmaradhatatlan tartozékai.

Sokféle levestkészít a francia konyha: az egyszerű zöldségleveseket, püré-, krém- és gyümölcsleveseket, a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. Legismertebb a marseillesi Bouillabaise vagy a homárleves, a francia hagymaleves, a fokhagymaleves, a kagylóleves és még sorolhatnánk.

Az étkezésben fontos szerepet játszanak az előételek.Előételként fogyasztanak salátákat, zöldség-, gyümölcsételeket, hideg halakat, húsokat, pástétomokat, de a meleg előételek választéka is bőséges. Külön szólni kell a vegyes ízelítőkről, az egyik legkedveltebb előételről. Egy háztartásban is gyorsan összeállítható, néhány szelet friss paradicsom, uborka, zöld salátalevél egy szelet sonka, szardínia, füstölt hal és kész a vegyes ízelítő. Az éttermekben természetesen drágább alapanyagokból készítik. Így pl. különféle pástétomok, füstölt lazac, rák, kaviár, spárga, articsóka, stb. Nincsen szabály arra, hogy mi adható a vegyes ízelítőbe, lényeg, hogy laktató ételek ne szerepeljenek benne.

A húsonelsősorban a marhahúst értik, de a piacokon és a vendéglők étlapján található borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok. Sertést viszonylag kevesen fogyasztanak. Kedveltek az egybesült vagy a szeletben, roston sült húsok, elsősorban a bélszín hátszín, ürügerinc vagy ürüborda, tehát a jobb minőségű húsok. Ezeket angolosan sütik, úgy, hogy a hús közepe többé-kevésbé véres.

Négy sütési fokozatot különböztetünk meg:

/a francia vendég a különféle sütési fokozatok betartására nagyon kényes/
* "au bleu"/ o-blö, kékre sütve/ a hússzeletet csak néhány pillanatra teszik a forró rostra, kívül egy kékes-szürkés színt kap, a hús belseje jószerint át sem melegedett.
* "saignant" /szenyan, véres/ a húst az előzőnél kissé tovább sütik, 2-3 mm sült réteg képződik, a belseje azonban véres.
* "moyen" /moajen, félangolos/ az így sütött hús belseje, illetve vágásfelülete rózsaszín.
* "bien quit" / bijen kvit, jól átsütve / a húst addig sütik, míg a belseje át nem sül.
A roston sült húsokra fűszeres vajat tesznek, köretként sült burgonyát, zöldségeket és salátákat adnak.

Nagyon gazdaga francia konyha saláta kínálata. A salátákhoz salátaöntetet úgynevezett dresszinget készítenek, amit gyakran a felszolgáló kever be a vendég előtt, vagy a vendég készíti el saját ízlése szerint. Az amúgy is sokféle salátát a különféle dresszingeket még változatosabbá teszik.

Kedvelteka halak, a rákok, a kagylók, elsősorban az osztriga, vannak külön osztrigabárok is. Keresett étel a csiga, ami az élelmiszerboltokban betöltve, konyhakészen is kapható. A zöldségeket előfőzve vajban párolják készre, vagy főzik és barnavajat tesznek rá tálaláskor. A húsok után szívesen fogyasztják a főzelékféléket mint önálló fogást. Nagy gonddal készítik és hozzáértéssel alkalmazzák a hús, hal, zöldség stb. ételekhez a megfelelő mártásokat. Nincs még egy konyha, amelyik annyiféle hideg és meleg mártást készítene, mint a francia. Arra is ügyelnek, hogy a különféle húsokat az eredeti pecsenyével tálalják.

Becslések szerint a franciák háromszáz féle sajtot készítenek. Csak a legismertebbekből néhány: az ementáli, eidami, trapista, groji, a penészhéjú lágy sajtok a rokfort, brie, camembert stb., a fűszeres lágy krémsajtok a gurné, boursin. A sajtok kiválasztása nagy szakértelmet igényel, hogy harmonizáljon az előtte elfogyasztott ételsorral, megfeleljen az évszaknak, érettségnek és egyéni ízlésnek. A sajfogyasztásnak is van sorrendje, nagyon fontos a megfelelő kenyér és természetesen a megfelelő bor kiválasztása. Az étkezést záró sajttálon legalább háromféle sajtnak kell lennie, a teríték mellett a vaj, só, őrölt bors, őrölt kömény, és ízlés szerint alma, körte, szőlő, dió is. A sajtot ebédnél gyakran a húsétel után fogyasztják, míg vacsoránál inkább befejező fogásként, így lehet utána borozgatni. Édességként fagylaltokat, parfét, krémeket, könnyű felfújtakat, gyümölccsel készült süteményeket, gyümölcssalátát és friss gyümölcsöket fogyasztanak.

Köztudott, hogy a franciák nagy borfogyasztó nép, leggyakoribb ital a könnyű vörösbor. Tájegységenként azonban ez is változik, Elszászban pl. a sörfogyasztás már-már vetekszik a borral, Bretagna-ban és Normandiában kedvelt az almabor, a cidre, de az étkezésekhez mindig nagyon gondosan választják ki a megfelelő borokat.

Néhány híres francia bor a borvidék megjelölésével, a teljesség igénye nélkül: Bourgogne vidékéről fehér és vörösborok valamint rozéborok egyaránt kikerülnek: Chablis, Beuajoalis, Cote de Beaune stb. Bordeaux vidékére a vörös és fehérborok jellemzőek: Medoc, Saint Emillion, Sautemes, Graves stb. Elszászban túlnyomórészt fehérborok teremnek: Sylvaner, Gewurtztraminer, Muscat stb. A Loire mentén a fehér és rozéborok: Nivernais, Anjou, Perry stb.

A francia gasztronómia sikeréhez hozzájárultak a jóminőségű francia pezsgők, a konyak, a gyümölcspálinkák pl. a calvados/almapálinka/, az armagnac /szőlőpárlat/ stb.




Képgaléria





Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!