Bejelentés



kitti-konyhaja
Az igazi ízek

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









A Húsvét eredetileg zsidó ünnep volt, héber neve pészach, ami az arámi paszkha, átmenet, átvonulás szóból ered. A keresztények ekkor ünneplik meg, hogy Jézus Krisztus a nagypénteki kereszthalálát követő harmadik napon feltámadott.
Pészach
A Húsvét eredetileg zsidó ünnep volt, héber neve pészach, ami az arámi paszkha, átmenet, átvonulás szóból ered. A zsidók ekkor ünnepelték és ünneplik meg az egyiptomi fogságból való szabadulásukat és kivonulásukat, valamint ekkor emlékeznek az újszülöttek megmentésére. Jézus Krisztus halála előtt a pészach ünnepén abban a tudatban hívta tanítványait az utolsó vacsorára, hogy az egy új szövetség megalapításának lakomája.



A Húsvét napja minden évben más naptári napra, a 325-ös Niceai zsinat döntése alapján, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik. A 20. században azonban egyházi vezetők felvetették, hogy a húsvétot mindig ugyanazon a naptári napon, április második vasárnapján kellene megtartani. A Húsvéttal egybeesnek az ősi pogány tavaszünnepek, melyek ugyancsak a termékenységről, az újjászületésről szólnak, később azonban kapcsolatba hozták a feltámadással is.



A keresztények ekkor ünneplik meg, hogy Jézus Krisztus a nagypénteki kereszthalálát követő harmadik napon feltámadott, vagyis „átment” a halálból az életbe. Ezzel az áldozatával váltotta meg az emberek bűnét, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett. A húsvétnak meghatározó szerepe van a keresztény egyházi évben, szinte az egész liturgikus év a Húsvéthoz igazodik. A szertartásrendi, liturgikus szövegek (szentírások, olvasmányok, könyörgések, zsoltárok) mind arra utalnak, és arra hívják fel a hívők figyelmét, hogy a Húsvét a szabadulás és a megváltás ideje. A katolikus és ortodox egyházakban minden mise lényege ez, vagyis az Eucharisztia (Oltáriszentség) szertartása, ami a húsvéti eseményekről szól.

Tojásfestés
A Húsvéttal kapcsolatban számos népi hagyomány alakult ki, melynek egyik szereplője a tojás. A színesre festett húsvéti tojások ajándékozási szokása utal a feltámadásra, az élet megújhodására. A gyerekek, a Krisztus vérét szimbolizáló piros színűre festett kemény tojásokat kapják. Az írott tojásnak varázserőt tulajdonítanak. A húsvéti tojásnak nemcsak vallási jelentősége van, a színes, díszes tojások egymásnak ajándékozása a fiatalok körében a szeretet, a rajongás és a szerelem jelképe.



Azt mondják, hogy a kapott tojások száma a népszerűség fokmérője. Az ifjak legtöbbje a húsvétkor kapott tojásokat elteszi, majd egy bizonyos idő elteltével megnézi, hogy melyik maradt a legszínesebb. A színezés megmaradása jelzi a szerelem tartósságát. Ha valakinek történetesen aracuana tyúkja van, amellett, hogy nincs gondja a tojásfestéssel, mivel ez a tyúk kék, zöld vagy rózsaszínű tojásokat tojik, javulnak a házasodási esélyei is, ugyanis ennek, a Chile északi részén őshonos tyúkfajtának a tojásai megőrzik a színezésüket.

A tojásfestés, -írás, vagy -hímzés ideje a nagyhét. A festések, írások vagy a „hímzések” igen változatosak, lehetnek kezdetlegesen egyszerűek, de szemet gyönyörködtetően művésziek is akadnak közöttük. Hazánkban a régészek egy avarközi temetőben leltek a legrégebbi hímes tojás töredékre. Először a perzsák használtak színezett tojásokat a tavasz megünneplésére kb. i.e. 3000 évvel. Az ősi árja hiedelem szerint az egymásnak ajándékozott piros és aranyszínű tojások a Nap ébredését, a természet újjászületését jelképezték. A keresztények közül a macedónok voltak az elsők (a 13. században), akik festett tojásokkal ünnepelték a húsvétot. A tojásfestés szokását a Közel-Keletről visszatérő keresztes lovagok terjesztették el, Európában ezután vált a húsvét és egyes nyári ünnepek „kellékévé”.

A nyúl
A húsvéti nyúl - hasonlóan a tojáshoz - a termékenységet szimbolizálja, ezért lett a bárányon kívül a nyúl a Húsvét állata. A nyúl és a Húsvét ünnepének összekapcsolására először a protestáns Európában, a 17. században került sor, de csak a 19. században vált általánossá. A nyúl és a tojás társításának a régmúltba nyúlik a története. Az egyik vízözönnel kapcsolatos legenda szerint a nyúl mentette meg az állatokat, amikor Noé bárkája léket kapott, ugyanis a nyúl a nyílást betömte a farkával, ezáltal minden állat megmenekült.



A keresztények a nyulat a bujaság és a nyakló nélküli nemi élet jelképének tartották. Ugyanakkor elterjedt a hívő keresztények körében egy olyan elképzelés, miszerint a nyúl a védtelenség jelképe. A Szűz Mária előtt kuporgó fehér nyúl azt jelzi, hogy az „állati” ösztönök felett győzött az erkölcsi érték. A keresztény világban elterjedt szokás, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojást, amit egy előre elkészített fészekbe elrejt. Egyiptomban például a mezei nyúl, Észak-Amerikában az üregi nyúl, nálunk a házi nyúl dívik. Néhány száz éve először a falun élő német gyerekeknek mondták azt, hogy a nyúl tojja a húsvégi tojásokat. E mesének van némi alapja, ugyanis a bíbic, a mezei nyúl vackához hasonló fészket épít a földön.



Ha valamelyik nyúl valamilyen okból elhagyja a vackát, előfordul, hogy a bíbic oda rakja le a tojásait. Az ünnep másik állata, a bárány a félénkséget, ártatlanságot, az áldozati jelleget testesíti meg. A világfa ábrázolásokon a kereszt tövében, Krisztus mellett áll a bárány. Szent Pál párhuzamot vont a zsidó pészachi bárány áldozat és Krisztus áldozata között, innen ered az a keresztény elgondolás, amely Jézus Krisztust, Isten ártatlan és tiszta báránynak tekinti, aki halálával az egész emberiséget megváltotta a bűntől. A húsvéti bárány gyapjúja, az aranygyapjú megítélése is pozitív, mely ugyancsak a termékenységet reprezentálja.

Ételszentelés
A húsvéti ételszentelés a 10. század óta vált szokássá. Az ünnepi ételek maradékainak az emberek varázserőt tulajdonítottak. A megszentelt húsvéti sonka csontját a gyümölcsfákra akasztották, hogy bőséges gyümölcs teremjen. A kalács morzsáit pedig a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak. A Székelyföldön a húsvéti morzsákat megőrizték, hogy nyáron a verebek kártevése ellen használják fel. Az Ipoly mentén egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ha valamelyikük eltévedne, jusson eszébe, kivel ette a húsvéti tojást.



A húsvéthoz köthető a világszerte elterjedt szokás, a húsvéti locsolkodás, nálunk a napja a húsvét hétfő. Régen faluhelyen a fiúk és legények kútból húzott, vagy patakból telemert vödör vízzel öntötték le a lányokat, hogy el ne száradjanak. Manapság illatos kölnivel locsolkodnak. A locsolkodás előtt a fiúk húsvéti rigmust mondanak, s kérnek engedélyt e művelethez, amit a lányok festett piros vagy szépen díszített hímes tojással, csokoládé nyuszival, finom süteménnyel, pohár borral, vagy némi pénzzel köszönnek meg. A Dunántúlon locsolás helyett fűzfaággal vesszőzik meg a lányokat. Mind a locsolkodás, mind a vesszőzés pogány eredetű termékenységi rítus, párosulva a víz tisztító erejével.

Locsolkodás
A keresztények a Húsvétot a feltámadással, a locsolkodást pedig a kereszteléssel hozták összefüggésbe. A néphit szerint a Krisztus feltámadását ujjongva ünneplő asszonyokat vízzel locsolták le a sírt őrző katonák, hogy lehűtsék őket. Egy 1545 áprilisából fennmaradt írás a lányok húsvéti fürösztéséről tesz említést. Két évszázaddal később e szokás már vödörből öntött vízre mérséklődött, s mára meglehetősen megszelídült.



Aszaltszilva-leves (őrségi recept)
A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.


Mákos hajdina, vagy kukoricagánica (őrségi recept)
A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva főzőkanállal kavargatva keményre főzzük. Fövés után kissé hűlni hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros, vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.


Őrségi babsaláta
40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.



Szaladós (rábaközi csíramálé)
A búzát, vagy rozsot nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet öntötttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz. Kevés vizet öntöttek a cseréptepsibe, bele 3 ujjnyi vastagon a masszát és kemencében, rendszerint a kenyérsütés mellett szép pirosra sütötték.


Szabolcsi húsvéti sárga túró
Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük.


Húsvéti kocsonya
Nyakunkon a Húsvét, ilyenkor többek között elmaradhatatlan sokaknál a kocsonya is. Biztos vagyok benne, hogy a Kedves Olvasók szinte mindegyike tisztában van a kocsonya készítés rejtelmeivel, de talán néhányan jártak úgy, hogy nem akart megdermedni a „leves”.
Ezért nagyon fontos tudni: a kocsonyát nagyon lassan főzzük, mint az erőlevest, de sokkal kevesebb ételízesítőt teszünk bele. Minél több a malacfül, farok, füstölt köröm, illetve fokhagyma, annál könnyebben kocsonyásodik meg a lé. Ha ezeket, és a minimum 6 órás főzési időt betartjuk, akkor nagy meglepetés nem érhet bennünket.
Hozzávalók:
malacfül,
farok,
füstölt köröm,
illetve fokhagyma,
fűszerek,
sonka,
petrezselyem
Elkészítés:
Ha van vállalkozó kedvű Önök között, javaslom, készítsenek a kocsonyából valami igen mutatósat, valami különlegeset. Nem kell hozzá más, mint: kocsonyalé, sonka, petrezselyemzöld, és őzgerinc sütőforma.
A formát kenjük ki nagyon vékonyan zsírral, majd tegyük be 15 percre a fagyasztóba. Vegyük ki, majd öntsük bele a leszűrt kocsonyalét. Óvatosan tegyünk bele csőformára csavart sonkát, főtt zöldséget, petrezselymet, majd tegyük be a hűtőbe. Miután megdermedt, a formát óvatosan fordítsuk fel, s csusszantsuk ki belőle a kocsonyarudat. 2-3 cm vastag szeletekre vágva ízletes, és mutatós hidegkonyhai készítményt kapunk.



Húsvéti vendégváró falatok
Közeleg a Húsvét ideje, ilyenkor a rokonok, barátok gyakrabban keresik fel egymást. Olykor persze váratlanul is. Hogy ilyenkor se jöjjünk zavarba, tarthatunk otthon egy-két hidegen fogyasztható, Húsvétra jellemző ételt.
Hozzávalók:
sonka,
tojás,
mustár,
só,
bors,
paradicsom,
torma
Elkészítés:
Vegyünk egész kötözött sonkát, tegyük nagyon bő vízbe, adjunk hozzá fokhagymát, ételízesítőt, s rotyogtassuk vagy 2-3 órán keresztül, majd hűtsük le, s amikor szükséges, szeleteljük fel.
Főzzünk keményre tojásokat, pucoljuk meg, vágjuk félbe, majd a sárgáját törjük át krumplinyomón. Ha egy-két egész tojást, azaz a fehérjét is hozzákeverjük, még dúsabb és mutatósabb lesz. Ízesítsük mustárral, sóval, borssal, majd csillagvégű habzsák segítségével, vagy egyszerűen kiskanállal töltsük vissza a félbe vágott tojások üregébe. A sonkával, kaláccsal, paradicsommal kínálva ízletes hideg tálat kapunk.
De vehetünk gépsonkát is, amit szeljünk fel vékonyra. Vajat keverjünk el tormával, kevés petrezselyemzölddel, majd 1 cm vastagon helyezzük a sonkánk közepére. Göngyöljük fel, adjunk hozzá paradicsomot, paprikát, kenyeret, s máris vihetjük a vendégeinknek.









Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!