Bejelentés



kitti-konyhaja
Az igazi ízek

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Miért táplálkozunk, mi a jelentősége a zsíroknak és miért szükséges az emberi szervezet számára?


Miért táplálkozunk?
Élet, mozgás,energia: energiahordozó tápanyagok.
1.Felszabaduló kémiai és hőenergia: megfelelő hőmérséklet (37CO)
2.Fehérje: izommozgás közben leépülő izomfehérje pótlása és az enzimek pótlása, melyek szintén fehérjéből állnak.
3.Vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok: szervezetünk nem képes előállítani

Tápanyag:az általunk elfogyasztott étel, ital, a szervezet számára hasznosított részei a tápanyagok.
1.Energiát adók: szénhidrát, zsír, fehérje
2.Testépítők: fehérjék, ásványi sók
3.Szabályozó-védő anyagok: vitaminok, nyomelemek

Zsírok:állati és növényi eredetű tápl.-ban is találunk
•Glicerinből és zsírsavakból épül fel
•Sejtek nélkülözhetetlen része
•Energiaraktárként, tartalékként szolgálnak
•Kétszer annyi energiát szolgáltat, mint ugyanannyi szénhidrát v. fehérje
•1 gr elégésekor 9,3 Cal keletkezik
•Egyes zsírtartalmú élelmiszerek D, E, K, A
•Esszenciális zsírsavak, nem tudjuk önállóan előállítani, hiányuk betegséget okoz, telítetlen zsírsavak  linolsav, linolinsav, arahidonsav
•Zsírok olvadáspontjuk alapján: 1. Szilárd (szobahőmérsékleten) 2. Folyékony
•Zsírokban kevesebb telítetlen zsírsav található, mint a növényi olajokban
•Telítetlen: étolajak, létfontosságúak
•Telített: inkább állati eredetűek
•Egyszeresen telítetlen zsírok: olíva bogyó olaja
•Többszörösen telítetlen: napraforgó, tökmagolaj, búzacsíra
•Koleszterin csak az állati zsiradékokban található, de a szervezetben is képződik, szív és érrendszeri betegségekben játszik szerepet.
•A legtöbb gabonanemű zsírtartalma elenyésző, cukorban, lekvárban, mézben nincs. Csonthéjasokban van, gyümölcsökben 1 % alatt. Az állati eredetű készítményekben van.


Szénhidrátok,mint fő energiaforrások
Szervezetünk legfőbb energiaellátói, cukrok, keményítők. Zsírok kétszer annyi energiát szolgáltatnak, de mégis a szénhidrátokból többet fogyasztunk: az energia legnagyobb hányadát szolgáltatják. 1 gr szénhidrát = 4,1 Cal.
Felosztásuk :
1.Egyszerű (monoszacharidok)  vízben oldódik, édes ízű (glükóz-szőlőcukor, fruktóz-gyümölcscukor, galaktóz-tejcukor egyik fele)
2.Kettős (diszacharidok )  vízben oldódók, édes ízűek (tejcukor, répacukor-szacharóz)
3.Láncokat alkotó (poliszacharidok)  keményítő (sok szőlőcukor molekula együtt, növényi gabonaneműekben) – a szervezet enzimjeivel szőlőcukorrá bontja. Cellulóz (nyers rost formájában a növényekben, szerv. nem tudja lebontani, tehát emészthetetlen)

Emésztés--szénhidrátok szőlőcukorrá bomlanak -- felszívódnak a vékonybél hajszálereiből --- vérbe---sejtekbe, inzulin segítségével (a maradék raktározódik glikogén formájában a májban és az izomsejtekben). Amikor a glikogén raktárak megtelnek, akkor a felesleges szénhidrát zsír formájában raktározódik
Sok cukrot tartalmaz : szőlőcukor, nádcukor, tej, répacukor
Keményítőt : liszt, rizs, kenyér, burgonya, zöldség, gyümölcs
Sok vitamin, ásványi anyag de kevés szénhidrát : főzelék, saláta, gyümölcs

Testépítő tápanyagok, fehérjék
Minden sejt tartalmaz fehérjét, testünk 18%-át adják. Szervezetünk aminosavakból épül fel, melyek a fehérjék alkotórészei. Az emberi szervezet képes aminosav felépítésére, de nem képes valamennyit előállítani. A több mint 20 természetes aminosavból 8-10 esszenciális (létfontosságú), melyeket a szervezetnek megfelelő arányban és mennyiségben meg kell kapnia a szervezetnek, ahhoz, hogy saját szöveteit felépítse ill. felnőtt korban az elpusztult sejteket pótolja.
A állati eredetű élelmiszerek /tej, sajt, tojás, hús, túró) az esszenciális aminosavakat tartalmazza megfelelő arányban és mennyiségben. A növényi eredetű táplálékokban is megtalálhatók, de kisebb mennyiségben. Egy felnőtt embernek 1 gr/tskg fehérjére van szüksége. A fiatal és idősebb szervezetnek ennél többre van szüksége. A táplálék emésztéséhez szükséges enzimek is fehérjékből épülnek fel. A fehérjék a szénen és oxigénen kívül még nitrogént is tartalmaznak. 1 gr fehérje égése során 4,1 Cal szabadul fel. A fehérje nem hajlamosít a zsírraktározásra, nem emeli a zsírraktárak és a vér zsírszintjét. Szervezetünk nem raktározza  folyamatosan fogyasztanunk kell. Az állati eredetű fehérjék az összes aminosavat tartalmazzák  teljes értékű proteinek.
Emésztés : fehérjék -- aminosavakra bomlanak --ezekből a szervezet felépíti a hatalmas fehérje molekuláit, albuminját, hemoglobinját, enzimjeit, kollagéneket.
A világ akkor fog éhezni, ha a szénhidrát tartalékok kimerülnek és akkor beszélünk hiányos tápláltságról, amikor szénhidrát ugyan van, de fehérje és zsír nincs.

Miért szükségesek a vitaminok és hogyan csoportosíthatók, továbbá mi a hypovitaminózis és az avitaminózis? Nem szolgálnak kalóriát, mégis nélkülözhetetlenek!
•Segítik az energia felszabadítást
•Szabályozzák a szervezet anyagainak felépítését és lebontását
•Fontosak a sejtek, a vér és a csontok képződéséhez
•Erősítik az immunrendszert
•Kiürülnek a szervezetből, ezért kell folyamatosan a táplálékkal megfelelő mennyiségben pótolni
•Egymáshoz viszonyított mennyiségük is fontos
•Ha a táplálék nem tartalmaz megfelelő mennyiségű vitamint (pl.: egyoldalú táplálkozás, fogyókúra, meg növekedett vitamin szükséglet, felszívódás zavara), akkor, vitaminhiány és evvel különböző vitaminhiányos betegségek alakulhatnak ki.
•Az alábbi rizikófaktorok a vitaminok nagyobb mennyiségű bevitelét igénylik : TESTNÖVEKEDÉS, TERHESSÉG, NEHÉZ FIZIKAI MUNKA, STRESSZ, KÁROS SZENVEDÉLYEK, KÖRNYEZETI ÁRTALOM, BETEGSÉG, FERTŐZÉS, ÁLLANDÓ GYÓGYSZERSZEDÉS, VERSENYSZERŰ SPORTOLÁS.
•A normál bélflóra elpusztulása esetén is vitaminhiány léphet fel, mivel a bélbaktériumok B1, B6, B2, B12, K vitamint és folsavat is termelnek.
Csoportosításuk
Vízben oldódók :C, B1, B2, B6, B12, folsav, biotin, pantoténsav, niacin
Zsírban oldódók : D, E, K, A
Avitaminózis : valamely vitamin teljes hiánya (a hiánybetegség a jellegzetes tünetek alapján könnyen felismerhető)
Hypovitaminózis : valamely vitamin elégtelen mennyisége (csak általános, nehezen felismerhető tüneteket vált ki)
A vitamin  sajt, sárgarépa, sóska, spenót, vaj, hal
•Növekedéshez, bőr és nyálkahártya felépítéséhez, a szürkületben való látáshoz szükséges
•Növényekben az A vitamin provitaminja található, a karotin, melyből a szervezet maga építi fel
B1 vitamin  rizs
•Szénhidrátok és alkohol lebontásához szükséges
B2 vitamin
•Zsír és a fehérje lebontásában van szerepe
B6 vitamin  banán
•Fehérje anyagcseréhez nélkülözhetetlen
B12 vitamin  joghurt
•Vörösvértestek felépítéséhez szükséges
C-vitamin (aszkorbinsav)  alma, brokkoli, banán, citrom, eper, paprika, káposzta, krumpli
•Kötőszövetek képzése
•Vérképző anyagok közül a folsavat és a vasat csak jelenlétében tudja szervezetünk felszívni
D2 vitamin (kalciferol)  hal
•Csont felépítésében fontos
•Elővitaminját táplálékkal veszi fel a szervezet, a bőrben ultraibolya sugárzás hatására alakul D vitaminná
E vitamin (tokoferol)  napraforgó olaj
•A sejteket károsító anyagokat, kevésbé károsító anyagokká alakítja át
K1 vitamin
•Véralvadáshoz nélkülözhetetlen
Biotin : anyagcseréhez
A túl sok vitamin szintén nem jó. A vízben oldhatókat kiüríti, a zsírban oldhatókat raktározni tudja a szervezet.

Ásványi anyagok jelentősége a fogfejlődésben
Ugyanolyan fontosak az anyagcsere folyamatokhoz, mint a vitaminok. A szervezet nem képes ezeket az elemeket előállítani, ezért a táplálékkal kell bejuttatnunk.
Már a terhesség alatt fontos a kismama táplálkozása, a magzat fogazati fejlődéséhez. Születéskor a tejfogak fejlődése már majdnem befejeződött, az első nagyőrlő meszesedése is elindult. A helyes táplálkozáshoz nélkülözhetetlen a tej, túró, gyümölcs, főzelék, melyek tartalmazzák a szükséges ásványi sókat és vitaminokat.
Fluor:
•Növeli a csontrendszer szilárdságát
•Stabilizálja kalcium tartalmát
•Fontos szerepet játszik a fogszuvasodás megelőzésében, mivel a fogzománc hidroxilapatit kristályaiból fluorapatit kristályokat lépez, melyek sokkal ellenállóbbak, savállóbbak lesznek
•Hazánkban az ivóvíz nem tartalmaz megfelelő mennyiségű fluoridot, ezért ásványvízzel, fluorozott sóval, fluor tartalmú szájöblögetőkkel, fogkrémekkel, tablettákkal (Dentocar) pótolják
•Csak alapos és rendszeres szájápolással együtt hatásos a fog betegségei ellen
•Ételeinkben: tengeri halakban, salátákban, sajtokban, ásványvízben és a teában van nagyobb mennyiségben jelen
Fogak egészségének alapja: kellő mennyiségű vitamin, ásványi anyag tartalmú ételek, megfelelő rágást igénylő rostos táplálékok.
Kalcium (mész): erős csontokat és egészséges fogakat biztosít (tej, tejtermékek)
Magnézium: csontokban található, nyers gyümölcsökkel és színes főzelékekkel jut a szervezetbe. A csontok és a fogak szilárdságáért felelős. Hüvelyesek, szója, mák.
Mangán: a normális csontszerkezethez szükséges
Jód: a haj, a köröm és a fogak egészségét segíti elő
Réz: hiányában csökken az érfal és a csontok rugalmassága, belsőségek, máj, vese, tüdő, szív, velő tartalmazza.
Bór: csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképződést
Foszfor: csontokban és fogakban van rá szükség
Vanádium: segíti a foszfát beépülését a csontokba, fogakba
A C és D vitamint tartalmazó ételek hiányában fog és állkapocs torzulás léphet fel.
Napi szükséges mennyiség :
•Na 5gr
•K 4gr
•Ca 15gr
•Mg 0,5gr
•P (foszfor) 4gr
•Cu (réz) 2 mg
•Mangán 1mg

Folyadékszükséglet, folyadékhiány
Az élethez nélkülözhetetlen a víz, szervezetünk tömegének ¾ -ét teszi ki. Nincs még egy ilyen anyag, melynek ennyiféle funkciója lenne. Legjobb oldószer, hűtő anyag, mert elpárolgásához sok hőre van szükség. Táplálékaink és a vér legnagyobb alkotórésze. Hidrogénből és oxigénből könnyen előállítható és könnyen lebontható. Hiánya hamarabb okoz halált, mint bármely más tápanyag. A hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket a vese választja ki és vízben oldott formában ürül.
Kevés folyadék  sűrű vizelet (vesekövek kialakulása, húgysavszint emelkedik  köszvényes roham). Optimális folyadék mennyiség : 2 liter naponta. Tüdőn, bőrön, vizeleten, székleten keresztül vizet veszítünk, melyet pótolni kell, mert különben kóros sejtanyagcsere alakul ki.
Sok folyadék : szervezet több vizet választ ki, de a keringő vér mennyisége és só koncentrációja állandó marad.
Folyadék háztartás : sejtek – sejtek közötti rések – érrendszer vízterei között zajlik. A vízterek víz és só állandóságát az idegrendszer és hormonális rendszer biztosítja. Nagy hőségben verejték párolgás  hűti és megvédi a szervezetet a túlmelegedéstől  vér besűrűsödik  szomjúságérzetet vált ki  mindaddig tart, míg megfelelő folyadékpótlással a vér koncentrációja helyre nem áll. Szomjúságérzettel együtt járhat még : rossz közérzet, gyengeség, kimerültség, nyugtalanság.
Ideális italok : ásványvizek, teák, ásványvízzel higított gyümölcs és zöldséglevek (ásványi anyagokat is pótolják). A gyümölcs is pótolja a vizet, mert magas a víztartalma.
Vízállandóság : az egészséges ember vízfelvétele és vízleadása egyenlő.

Helyes táplálkozás, ezen belül a fehérjetartalmú élelmiszerek, komplettálás.
A táplálkozásnak döntő szerepe van az ember egészsége, egészséges életmódja alakulásában, alakításában. Ma már pontosan ismerjük az anyagcsere folyamatokat, cukor, zsírok, ásványi anyagok, fehérjék szerepét. Ezek a táplálkozás legfontosabb pillérei. A helyes táplálkozással betegségek sorát kerülheti el az ember. A táplálkozás tudomány az orvosi munka nélkülözhetetlen segítőtársa. Az elmúlt évszázadokban milliók haltak meg hiányos ill. egyoldalú táplálkozás miatt.
Három alapelv:
1.Szervezetünk működéséhez energia kell.
2.Építőanyag is kell, melyet fehérjék és ásványi anyagok biztosítják.
3.Ahhoz, hogy a tápanyag akár energiaként, akár építőanyagként hasznosulhasson bennünk, vitaminok és bizonyos enzimek, nyomelemek kellenek.
Fehérjék:
A tápcsatornában aminosavakra bomlanak és ebből a szervezet új fehérjéket épít. Tudni kell mennyi fehérjére van szükségünk és az ételek mennyi fehérjét tartalmaznak. Naponta 1 gr/tskg feh. fogyasszunk. Az állati fehérjék tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, a növényekből néhány hiányzik és kisebb mennyiségben is van jelen.
Állati eredetű : tej, tejtermék, tojás, hús, húskészítmények
Ezekből minden étkezés során fogyasszunk, hogy a kevésbé értékes növényi eredetűek is (liszt, kenyér, sütőipari termékek, tésztafélék, rizs, burgonya, főzelékfélék) teljes értékűvé váljanak. A búzafehérje kevés lizint tartalmaz, a tejfehérje viszont sokat, ha a kettőt összekeverjük a tejfehérje komplettálja a búzafehérjét és így teljes értékű komplettált fehérje jön létre. Például: túrós csusza, rizses hús, rakott burgonya, mind komplettált fehérjét tartalmaz.
Halak:
•Fogyasztásuk szükséges
•Legnagyobb a fehérjetartalma
•Könnyen emészthető
•Legfontosabb D vitaminforrás (D vit. gombában is van)
.D vit.: busa, lazac, tőkehal, kaviár
•Telítetlen zsírsavakban gazdag: busa, makréla, lazac,
Lecitin : agysejtek működéséhez fontos, tojásban, szójában található
A vit. és Ca forrás a tej és a tejtermékek, különösen a sajt.
Erjesztett termékek fogyasztása különösen ajánlott (kefir, joghurt), mert ezek a bélflóra karbantartását segítik elő.


Szénhidrátok és zsírok a korszerű táplálkozásban.
A szénhidrátok szervezetünk legfőbb energiaellátói. 1 gr szénhidrát = 4,1 Cal.
Felosztásuk:
1.Egyszerű (monoszacharidok)  vízben oldódik, édes ízű (glükóz-szőlőcukor, fruktóz-gyümölcscukor, galaktóz-tejcukor egyik fele)
2.Kettős (diszacharidok )  vízben oldódók, édes ízűek (tejcukor, répacukor-szacharóz)
3.Láncokat alkotó (poliszacharidok)  keményítő (sok szőlőcukor molekula együtt, növényi gabonaneműekben) – a szervezet enzimjeivel szőlőcukorrá bontja. Cellulóz (nyers rost formájában a növényekben, szerv. nem tudja lebontani, tehát emészthetetlen)
Finomított cukor  legtöményebb szénhidrát. Kristálycukor  gyorsan felszívódik, elraktározódik zsír formájában
Keményítő tartalmú ételek  kenyér, rizs, burgonya, zöldség, lebontása lassabban megy végbe, energiatermelő folyamatokban használódik fel és nem alakul zsírrá.
Az a helyes, ha az energia 50-60 %-a származik szénhidrátból. Ennek ellenére nálunk a cukorfogyasztás 25%, ami rendkívül magas. Javasolt mennyiség 15%.
Gyerekek, idősek  ügyelni kell arra, hogy a szénhidrát fogyasztás más tápanyagokat ne szorítson ki (gyüm., főz., tej, tejterm.)
Szénhidrát:
•Gabonatermékekben magas (liszt, rizs)
•Főzelékek közül : szárazbab, borsó, lencse
•Gyümölcsök közül: szőlő, banán
Az életszínvonal emelkedésével nő a szénhidrátfogyasztás, miközben csökken a fizikai aktivitás. Túltápláltság  magas szénhidrát tartalmú termékek túlfogyasztása. Ha szénhidrátot optimális mennyiségben fogyasztunk, kiegyensúlyozott és egészséges lesz táplálkozásunk, szervezetünk legjobb körülmények között tud működni.
Gyümölcs : az ember legősibb tápláléka, táplál, nem hizlal, jó ízű, vitamint, vizet, ásványi sókat tartalmaz. Sejtfalát cellulóz alkotja  vízben, emésztőnedvben nem oldódik, belek mozgását, székletürítést segíti elő.
10 dkg alma, körte, barack, szilva, málna = 40-60 Kcal. 10 dkg dió, mogyoró, mandula = 360 Kcal
Zöldségek:
•Alacsony kalóriaérték, gazdag ásványi anyag, vitamin, rostanyag
•Savanyú káposzta magas C vit. forrás
•Amit lehet, fogyasszuk nyersen
Gabonafélék:
•Kenyér, gabonaőrlemények, tészták, rostos táplálék
•Tiamin, vas, nikotinsav, összetett szénhidrátok
Zsírok:
•Régen élvezeti értékük miatt az állati eredetűeket többre becsülték. Rossz szokás, hogy a nehezen emészthető zsíros ételekből este sokat eszünk.
•Állati eredetű : sertészsír, kacsazsír, tepertő, vaj
•Rejtett formában: sertéskaraj, sertéstarja, csoki, zsíros tej, tejszín, tejföl, sajtok
•A zsírok helyett az olajokat részesítsük inkább előnyben könnyebben emészthetők, esszenciális zsírsavakat tartalmaznak, vér koleszterin szintjét nem emelik (napraforgó olaj, szójaolaj, kukoricaolaj, olívaolaj)
•A nagy zsírfogyasztás (45% fölött) kórós az emberi szervezet számára
•Az állati eredetűekben sok, a növényi eredetűekben kevés a D, E, K, A vitamin.
•A növényi olajipar a vitaminok pótlásával igyekszik a margarin minőségét javítani.
•Gabonaneműek zsírtartalma elenyésző
•Cukorban, mézben, lekvárban nincs
•Csonthéjasokban van, gyümölcsben, zöldségben 1 %-nál kevesebb
Korszerű tápl.: fehérje 12%, szénhidrát 58% (1/4-e cukor), zsír 30% (2/3-a növényi olaj). A korszerű táplálkozás lényege a rostdús, összetett szénhidrátban gazdag, zsírban, koleszterinben szegény, az élethez elegendő mennyiségű fehérjét, vitamint és ásványi anyagot szolgáltat.


Vitaminok, valamint az antioxidánsok szerepe egészségünk védelmében
A fehérjék, zsírok, szénhidrátok, víz, sók nem elegendőek az egészséges táplálkozáshoz, vitaminokra is szükségünk van. Manapság már inkább mesterségesen állítják elő őket és az élelmiszeripar az élelmiszerek biológiai értékének növelésére használja.
Vitaminok :
•Növényi és állati eredetű élelmiszerekben részben kötött, részben szabad formában találhatók.
•Biológiai értékük attól függ, hogy a kötött vitamin az emésztőcsatornában felszabadítható e és így az anyagcserében részt vesz e.
•Egyes vitaminok elővitamin formájában találhatók (A-béta karotin, D)
•Angolkór terápiája D vit. pótlás  tengeri halak májának kipréselt olaja (felnőtt szükséglete kevesebb, mint a gyermekeké)
•Az E és K vitamint a bélben lévő mikroorganizmusok szintetizálják
•Ha a táplálék nem tartalmaz megfelelő mennyiségű vitamint (pl.: egyoldalú táplálkozás, fogyókúra, meg növekedett vitamin szükséglet, felszívódás zavara), akkor, vitaminhiány és evvel különböző vitaminhiányos betegségek alakulhatnak ki.
•Az alábbi rizikófaktorok a vitaminok nagyobb mennyiségű bevitelét igénylik : TESTNÖVEKEDÉS, TERHESSÉG, NEHÉZ FIZIKAI MUNKA, STRESSZ, KÁROS SZENVEDÉLYEK, KÖRNYEZETI ÁRTALOM, BETEGSÉG, FERTŐZÉS, ÁLLANDÓ GYÓGYSZERSZEDÉS, VERSENYSZERŰ SPORTOLÁS.
•A normál bélflóra elpusztulása esetén is vitaminhiány léphet fel, mivel a bélbaktériumok B1, B6, B2, B12, K vitamint és folsavat is termelnek.
Antioxidánsok :
Az élő szervezetben az anyagcsere folyamatok során szabad gyökök képződnek az oxigénből. Egyes külső hatások túlzott szabad gyök képződéshez vezethetnek (túlzott napozás, cigifüst, kipufogógázok). Ezek nagyon aktív molekulák, szükségesek, mert a szervezetben hasznos szerepet játszanak, például a bakteriális fertőzések leküzdésében. Túlzott mennyiségben azonban károsítják a sejteket, jelentős szerepet játszanak a daganatos, érrendszeri, bőr és emésztőrendszeri betegségek kialakulásában. Az antioxidánsok ezeket a szabad gyököket semlegesítik, megakadályozzák a szövetkárosodást.
•C-vitamin
•E vitamin (szotyola, teljes értékű gabona, mandula, dió, mogyoró, zöldségfélék)
•Karotin – sárgarépa, tök, brokkoli, barack
•Szelén – tengeri hal, vese, máj
•Cink – hús, máj, tojás, tengeri hal
•Mangán – teljes értékű gabona
•Réz – hús, tengeri hal, diófélék
Sok zöldséget, gyümölcsöt, salátaféleségeket fogyasztva, az ételeket kíméletesen elkészítve, azok készítéséhez növényi olajakat alkalmazva jutunk ezekhez a vitaminokhoz.

Ásványi anyagok szerepe a táplálkozásban
Az ásványi anyagok ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok, anyagcsere folyamatokhoz nélkülözhetetlenek. A szervezet nem képes ezeket előállítani, ezért fontos az ivóvízzel ill. az élelmiszerek útján pótolni. Az élelmiszerekben lévő mennyiség szerint makro- és mikroelemekre osztjuk őket, legtöbbjük esszenciális, azaz nélkülözhetetlen.
Kálium:
•Legfontosabb ion
•Ingerületvezető, javítja a szívműködést
•Zöldségfélék, húsok
•Főzővíz kiöntésekor  C vit. és Kálium veszteség
•Hányás, hasmenés, vizelethajtás  káliumpótlás szükséges
Nátrium:
•Opt. napi 5gr , de konyhasó formájában ennek ötszörösét is elfogyasztjuk
•Sófogyasztást korlátozni kell, kimondottan vesebetegségekben és hypertoniában
Kalcium:
•Csontok, fogak vázát képezi
•Véralvadáshoz feltétlenül szükséges
•Opt. Napi 0,5 gr
•Tej, tejtermékek,
Magnézium:
.Csontvázunk fontos alkotórésze
•Izmaink működéséhez, energiaháztartáshoz szükséges
•Csökkenti az érelmeszesedés veszélyét
•Száraz hüvelyesek (szója, mák, földimogyoró, mandula)
Vas:
•Hemoglobin nélkülözhetetlen alkotórésze, hiánya vérszegénységet okozhat
•Paraj, sóska – nehezen oldódik, nehezen szívódik fel
•Gabonában, gyümölcsben, zöldségben kevés
•Hús, tojás, véres hurka, máj, tüdő, vese – sok vasat tart.
Cink:
•Több enzim ill. az inzulin alkotórésze
•Hús, tojás, gabona magvak
Réz:
•Vas tárolásához és vvt.-k képződéséhez szükséges
•Hús, hal, tojás, bab félék, gabona, dió, mazsola
Foszfor:
•Kalciummal együtt a csontok képződéséhez szükséges és több szabályozási folyamatban is részt vesz
•Tejtermékek, hús, sajt, tojás, hántolatlan gabona, hüvelyesek
Jód:
•Az energiafelhasználás sebességét szabályozza
•Meggátolja a golyva kialakulását
•Jódozott konyhasó, tejtermékek



Táplálkozás és az úgynevezett civilizációs betegségek összefüggései
A világ legfejlettebb országaira, így hazánk lakosaira is a túltápláltság jellemző. A gyorsuló életritmusunk, az egészségtelen életmódunk egyenes következménye, hogy az emberek krónikus, nem fertőző, úgynevezett civilizációs betegségekben szenvednek.
•Szív és keringési elváltozások
•Különféle anyagcsere megbetegedések
.Érelmeszesedés
•Elhízás
•Daganatos betegségek

Érelmeszesedés:
Leggyakoribb bet., veszélyes, mert szív és keringési betegségeket okozva gyakran vezet szívinfarktushoz, trombózishoz vagy agyvérzéshez. Az érszűkületet és érelzáródást a bennük lassan, fokozatosan lerakódó koleszterin okozza. A lerakódás akkor indul meg, ha vérünkben magas a koleszterinszint. A koleszterin egy zsírféleség, szerveink fontos építő eleme, tehát bizonyos mennyiség szükséges belőle. Táplálkozással a szükséges mennyiség egyharmada jut a szervezetbe, kétharmadát pedig szervezetünk termeli. A túl zsíros, túl sós ételek, dohányzás, alkoholfogyasztás növelik a koleszterinszintet, így károsítják egészségünket.
Hypertonia:
Ha a vérnyomás krónikusan meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Nagyon gyakori betegség, 40 éves kor felett minden 6. 7. ebben szenved. A vérnyomás az az erő, amely ahhoz szükséges, hogy a vér eljusson a szervezet különböző részeibe. A magas vérnyomás káros, mivel növeli a szív munkáját és károsítja az érfalakat, az érelmeszesedés rizikófaktora. Szövődményei : agyvérzés, agytrombózis, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség. A bet. kialakulásában jelentős szerepe van az elhízásnak. Gyógyítása, egészségesebb életvitel, koleszterinszegény és sószegény, kálium és magnézium gazdag diéta, mozgás, gyógyszerek (bétablokkolók, Ca antagonisták, diuretikumok, ACE gátlók).
K és Mg: lassítja az érelmeszesedést, mérsékli a fokozott alvadást és trombózis hajlamot  zöldség, főzelék, gyümölcsök
Elhízás:
A testsúly többlet állandó és felesleges munkát jelent a szívnek. A bevitt energia meghaladja a szervezet által felhasznált energiát. Számos betegség rizikófaktora: szív és érrendszeri megbet., magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület, visszérbántalmak, szívpanaszok, ízületi betegségek, anyagcsere-betegségek, felnőttkori cukorbet., köszvény. A kalóriaszegény diéta lényege, szénhidrát és zsírszegény, rost, fehérje és vitamindús és ásványi anyagokban gazdag  zöldségfélék (kis energiatartalmúak, 1-7% fehérje és zsírt gyakorlatilag nem tartalmaznak, szénhidrát tartalmuk sem magas, kivéve a csemegekukorica, zöldborsó, sütőtök), rostanyagot is tartalmaznak (cellulóz, hemicellulóz, lignin), mely szintén igen jelentős, normális bélműködést segítik.
Cukorbetegség- szénhidrát anyagcserezavar:
A szervezet számára nem áll rendelkezésre inzulin, amely a cukor anyagcseréhez feltétlenül szükséges. Jellemző az állandó szomjazás, nagy mennyiségű folyadékfogyasztás, gyakori vizelés és a fogyás. Mivel a vércukor magas a vizeletben cukor mutatható ki. Fontos a kezelés orvos általi irányítása és a rendszeres ellenőrzés. Minden beteg diétás kezelésre szorul. A cukorbetegség étrendje abban különbözik, hogy naponta meghatározott mennyiségű szénhidrátot fogyaszthat. Ha a beteg inzulint vagy tablettát kap, akkor csak meghatározott mennyiségű szénhidrátot fogyaszthat. A cuk.bet. étrendjére is érvényesek a helyes táplálkozás alapelveim, a fehérjében gazdag, kalória és zsírszegény, vitamindús táplálkozás. Édes íz pótlására mesterséges édesítőszerek állnak rendelkezésre, ilyenek a glükonon, szacharin, polisweet stb. Szigorúan tilos a cukor minden formája, méz, cukorral készült ételek italok (likőr, édes bor, cukrászsütemény, fagyi, krémek, magas szénhidrát tartalmú gyümölcsök – szilva, szőlő, aszaltgyümölcs. ). Ajánlatos állati eredetű zsírok helyett növényi olajok. Tehát az ún. civilizációs betegségek kivédésére a helyes táplálkozás alapelve a rostdús, összetett szénhidrátban gazdag, zsírokban és koleszterinben szegény, az élethez elegendő mennyiségű fehérje, vitamint és ásványi anyagokat tartalmazó táplálkozás.

Fogbetegség és a táplálkozás
A fogak leggyakoribb betegsége a fogszuvasodás elsősorban táplálkozás eredetű betegség. A konyhatechnika fejlődésével mindent megteszünk, hogy a rágás fáradtságától megkíméljük magunkat, így az erőteljes rágás elmaradásával megindul a fogakon a lepedékképződés. A táplálékaink összetétele is megváltozott, nagyon sok kenyeret, szénhidrátot, tésztafélét, karamellát és a régebbi időkben ismeretlen finomított cukrot fogyasztunk.
A caries cukorfogyasztástól függő fertőző betegségnek tekinthető, mivel baktériumok okozzák, melyek kis számban, a normális szájflórában is megtalálhatók. A szájban lévő cukrokat ezek a baktériumok lebontják melynek során savas melléktermékek képződnek, amitől viszont a szájüreg vegyhatása savas irányba tolódik el. A Ph érték csökkenése miatt kalcium és foszfátionok vándorolnak ki a zománcból, ami a zománc demineralizációjához vezet . A fog állománya felpuhul és kialakul a szuvas üreg, mely kaput nyit a kórokozók behatolásának, melyek a fogbélben elszaporodva gyulladást okoznak. A fogbél elpusztul, és a kórokozók elárasztják a környező szöveteket, távoli szerveket is megtámadhatnak az ún. gócból (pl.: szív, vese, ízületek), rendkívül súlyos gyulladásos betegségeket idézve elő. A fogszuvasodás a civilizált országokban a legelterjedtebb betegség, melynek megoldása a megelőzés: ne engedjük az ételmaradékot a fogak környezetében időzni: lepedék mielőbbi eltávolítása, étkezések utáni alapos fogmosás. Legalább ilyen jól tisztít maga a rágás is. Kemény rostdús táplálékkal (húsok, zöldségek, gyümölcsök) mely nem tapad meg, hanem dörzsöl, szinte fogkefe szerepet tölthetnek be. Az esti fogmosás a legfontosabb. A megelőzés táplálkozási szokásaink megváltoztatása lehet. Magyarországon rengeteg szénhidrátot (kenyeret, burgonyát, tésztafélét, édességet) fogyasztanak.


A répacukor segíti leginkább a cariest, a többi kevésbé. A cukorpótlók nem jelentenek veszélyt a fogakra, mivel a baktériumok nem tudják lebontani őket. Ezekkel készülnek manapság a rágógumik, melyek a fogakat tisztítják, és a rágást javítják.

A rossz szájhigéne, dohányzás, alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás, túl forró és túl hideg, ill. fűszeres ételek a szájüreg daganatos elváltozásaihoz vezethet. A foghiányokat rendbe kell tenni, a fogágy és ínybetegségeket kezelni, mert ezek is előidézhetik a szájnyálkahártya rákos elváltozásait.


Mi a diéta?A diétás táplálkozás általános szabályai. Táplálkozási fogalmak, ételkészítési eljárások.
Diéta:
Számos betegség gyógyításához hozzá tartozik a táplálkozással történő kezelés. Mennyiségben vagy minőségben ill. elkészítésben a hagyományostól eltérő, a gyógyulás érdekében megváltoztatott táplálékokat nevezzük diétának. A diéták és a diétával történő kezelések tudomány a dietetika.
Két változata van:
1.Összetétel szerinti változat (azaz tápanyag tartalom szerinti)
2.Ételkészítés szerinti változat (folyékony, pépes, rost-, fűszerszegény)

A diétát eddig ízetlen, élvezhetetlen rossz ételek sorának tartották, a diéta ezzel ellentétben az egészséges, ésszerű táplálkozáshoz közelálló ételekből, ételféleségekből áll.
Nyersanyagai:
Többnyire ugyanolyan nyersanyagokból (élelmi anyagokból) állítják elő, mint a hagyományos táplálékokat. Szinte valamennyi nyersanyagból lehet diétás ételeket készíteni megfelelő módon, legfeljebb egyik-másik élelmi anyagból kevesebbet vagy többet használunk fel.
A diétás táplálkozás általános szabályai:
1.A táplálkozás gyakorisága (gyakran de keveset)
2.A hagyományos konyhai felszerelések, berendezési eszközök segítségével szinte valamennyi diétát elkészíthetjük.
3.A fűszereket sem kell eldobni, mert éppen az étvágytalanság, a kedvetlenség miatt kell jobban díszíteni, ízesíteni, színezni, aromaanyagokkal illatosítani az ételeket.
4.Vannak diéták melyekben a felhasználható élelmi anyagok súlyát mérni kell, tápanyag és kalória tartalmát pedig számítani kell naponta (pl.: cukorbeteg diétánál).
5.Vannak diéták melyeket a betegség gyógyulásáig kell alkalmazni, van, amelyik egy életre szól.
6.Minden diétát el lehet készíteni ízletesen, változatosan, még azokat is, amelyeknél a megszabott ízesítők mennyiségét csökkenteni kell (pl.: sószegény, cukormentes, zsírszegény)

Táplálkozási fogalmak:

Élelmi anyag
Élelmi nyersanyag: liszt, káposzta, dara, melyből otthon, vagy csoportos élelmezésben állítunk elő ételt.
Élelmiszer:
Az élelmiszeripar által a nyersanyagokból előállított fogyasztásra késztermék (kenyér, parizer, konzerv stb.)
Étel
Otthon vagy csoportos élelmezési konyhán előállított fogyasztásra késztermék (főtt tészta, rántott hús, töltött káposzta)
Tápanyag
A táplálékok hasznosítható része a szervezet számára. (energiaátadók, testépítők, szabályzó védő anyagok)

A táplálékok tartalmaznak még nem hasznosítható idegen anyagokat is: rostok, fűszerek, ízesítők, színezők, tartósító szerek, stb.…
Energia és tápanyagszükséglet: az az energia és tápanyagmennyiség, amely az ideális testsúly és az egészség fenntartásához valamint a szervezet harmonikus működéséhez szükséges.
Ételkészítési eljárások: főzés, párolás, berántás, habarás, sütés, grillezés.
1.Előkészítő (kiválasztás, tisztítás, darabolás)
2.Előkészítő művelet (sűrítés, kötés, lazítás, ízesítés, anyag és masszakészítés, hőbehatás)
3.Befejező eljárások (készen tartás, tálalás, díszítés)


Korszerű táplálkozás, diétás termékek a kereskedelmben
Étkezzünk egészségesebben! Legtöbben megijednek, ha az orvos diétát ír elő számukra, de akkor is, ha csak egyszerűen a megszokottól eltérő étrendet javasol. Pedig aki diétázik az nem feltétlenül beteg, sőt sokszor a diéta inkább a megelőzést szolgálja. A fontos voltaképpen az, hogy mit és miből mennyit fogyasszunk. De az egészségesebb vagy korszerűbb táplálkozás azon múlik, tudunk e változtatni megrögzött étkezési szokásainkon. A változtatás részünkről akarat kérdése, a kereskedelem részéről pedig, hogy hozzáférhetők, megvásárolhatók legyenek mindazok az élelmiszerek, amelyek szükségesek. A korszerű táplálkozás érdekében az egészségügyi szakemberek, a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság képviselőinek össze fogása révén nagyon sok diétás élelmet lehet kapni ma már a boltokban, pl. a tejipar újdonságait, a húsipar baromfikészítményeit, a gabonaipar korpa valamint a sütőipar termékeit. Célszerű lenne még több barna kenyér fogyasztása, mert növényi rostokból így is általában csak a felét kapja meg annak a szervezet, ami a gyomor ill. bélműködéshez szükséges lenne. A magas cukortartalmú üdítők helyett a kalóriaszegény csak gyümölcscukrot tartalmazó DEIT és AROLA üdítőket is lehet kapni. Változik a fogyasztás aránya a zsíroknál is az olaj javára. Érdemes a táplálkozásra jobban odafigyelni és nem szabad büntetésként felfogni a diétát, vagy a mértékletesebb evést vagy alapanyag elhagyást ill. felcserélést.
Étkezési búzacsíra:
Magas kálium és magnézium, valamint alacsony nátrium tartalma miatt a magas vérnyomásban, érelmeszesedésben alkalmazott diétában jól felhasználható. E vit. Gazdag, magas a kalcium és foszfor tartalma.
Étkezési búzakorpa
Diétás rostokat tartalmazó élelmi anyag.
Rosthiányos táplálkozás következményei: székrekedés, vastagbél-rendellenesség, divertikulózis, elhízás, epekőbetegség, cukorbetegség, érelmeszesedés.
A növényi rostok laktató hatásúak, a telítettség, a jóllakottság érzését okozzák, ugyanakkor egyéb tápanyagok felszívódását gátolják (ez kedvező fogyókúra esetén). A növényi rostok vizet kötnek meg, jól duzzadnak, ezáltal kedvezően befolyásolják a vastagbél működését. A pektin és lignin (ugyancsak diétás rostok) epesavakat és zsírsavakat köt meg, ezáltal gátolja azok felszívódását.
Extrudált szója:
37-39%-ban tartalmaz fehérjét! Jól alkalmazható fokozott fehérje szükséglet esetén (pl.: roboráló étrendben, műtét utáni állapotokban, májgyulladás, gyulladásos bet. esetén stb…)
Fontos tényező a komplett aminosav tartalma mellett ásványi anyag és vitamin tartalma! Kálium, magnéziumban gazdag, a legjobban felszívódó vastartalommal rendelkezik a növényi táplálékok közül. Esszenciális zsírsav tartalma 52%(linolsav). Lisztérzékeny betegek diétájába is felhasználható.
Kukoricadada, kukoricaliszt, sárgaborsóliszt, rizsliszt
Egyformán felhasználhatók a lisztérzéken betegek diétájában. Ezeknek a bet.-nek egész életre szól a gluténmentes diéta, ezért jó, hogy változatos alapanyagokból tudják az ételüket összeállítani.

Fogászati megbetegedések és a diétás élelmezés
A modern táplálkozás jellemzője : túlfőzött, puha, tapadós, sok édesség fogyasztása, a liszt finommá őrlése, ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a rágás erőssége csökkenjen. Ez hozzásegít a fogbetegségek kialakulásához.
Legtöbb caries-t a szaharóz okozza! Könnyen átalakul dextrózzá, amely a savtermelő baktériumok tápanyaga.
A diétás élelmezés alkalmazása itt is fontos:
1.A szénhidrátokat teljesen nem iktathatjuk ki, de csökkenthetjük a lepedékképződést olyan konyhatechnikai eljárásokkal, melyek rágási lehetőséget biztosítanak. Ezek a korszerű főzőeszközök: teflonedény, grillsütő, párolóedény. Már gyermekkorban meg kell kezdeni az erőteljes rágáshoz szoktatást. Pépes, turmixolt ételek helyett inkább csak feldaraboljuk a húsokat, a főzelékféléket, a gyümölcsöt pedig rágja el a gyermek.
2.Édesítéshez inkább használjunk édesítő szereket (xilitol, Sorbitol, mannitol), mivel ezeket a savtermelő baktériumok nem tudják felhasználni. Két étkezés között fogyasszunk cukrot nem tartalmazó rágógumit.
3.Fehérje, vitamin, ásványi anyag és hústartalmú élelmiszereket valamint a rostdús táplálékokat kell előnyben részesíteni.
•Tej, túró, sajt
•Gyümölcsök, főzelékfélék, saláták
•Amit lehet nyersen kell elfogyasztani: s. répa, retek, paprika, paradicsom, karalábé














Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!