Bejelentés



kitti-konyhaja
Az igazi ízek

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek
Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelemre és a frissítésekről értesítést kapsz! Feliratkozni és leiratkozni: kittymazsola@vipmail.hu

tovább >>


Látogatók receptjei

Szeretettel várom a látogatók receptjeit,hogy az ország minden részéről finomabbnál finomabb recepteket gyűjtsünk össze egy csokorba,ezzel segítve a háziasszonyok mindennapjait. A receptek szavazáson vesznek részt. A nyertes ételt elkészítem és fényképekkel feltöltöm! A recepteket várom a :kittymazsola@vipmail.hu e-mail címre!

tovább >>


Látogatók receptjei

Szeretettel várom a látogatók receptjeit,hogy az ország minden részéről finomabbnál finomabb recepteket gyűjtsünk össze egy csokorba,ezzel segítve a háziasszonyok mindennapjait. A receptek szavazáson vesznek részt. A nyertes ételt elkészítem és fényképekkel feltöltöm! A recepteket várom a :kittymazsola@vipmail.hu e-mail címre!

tovább >>










A hazai szőlő-és borkultúra kialakulás és fejlődésének főbb szakaszai történeti rétegek

A szőlőkultúránk fejlődésének egészét érintő irodalom viszonylagos szűkössége mellett szembeötlő az, hogy az eredet, az egymást váltó történeti hatások kérdését milyen sokan érintették. Hosszú ideig általánosan elfogadott álláspont volt, hogy ezt a művelési ágat a rómaiak honosították meg a Kárpát-medencében. Az újkori szerzők közül minden valószínűség szerint Bél Mátyás idézte elsőként 1730 táján Victor Aurelius római történetírónak azt a kijelentését, miszerint az illíriai születésű Probus császár Kr. u. 272-ben ültettette el az első szőlővesszőket a szerémségi Mons Almuson (Bél M. 1984a: 377). Erre az adatra az azóta eltelt több mint kétszázötven év alatt minden olyan munka hivatkozott, amely akár csak a legfelületesebben is érintette a hazai szőlőművelés eredetének kérdését. A gondosabb szerzők emellett több olyan késő római forrást is idéztek, amelyek Pannonia provincia szőlőkultúrájára utaltak. A hazai szőlőkultúra római eredeztetése – különösen a régebbi történeti, művelődéstörténeti, szakszőlészeti munkákban – olyan vitathatatlan alaptételként tért vissza, mint amely nem is szorul különösebb bizonyításra. Továbbá az sem, hogy ezt a szőlőkultúrát a római birodalom széthullása után a változó népességű Dunántúl lakossága, főként szlávok közvetítették a honfoglaló magyarok számára. Őseink, akik e szerint az elképzelés szerint a szőlőművelés ismerete nélkül érkeztek a Kárpát-medencébe, itt megtelepedve a helyben talált lakosságtól hamar elsajátították a művelési fogásokat, és néhány évszázad alatt elterjesztették az egész ország területén, illetve a szőlőművelésre alkalmas vidékeken. Úgy tetszik, hogy azok a néprajzkutatók, akik a századfordulón és századunk első felében valamilyen formában érintették e kérdést, többségükben szintén ezen az állásponton voltak (Hunfalvy Pál, Bátky Zsigmond, Györffy István, Gunda Béla, Vajkai Aurél). Többnyire azonban egyúttal utaltak arra is, hogy a közvetlen római származtatás nem teljesen problémamentes.

A Dunántúl(Pannónia) és a Szerémség (Sirmium) római kori szőlőkultúrája természetesen ténykérdés, hiszen számos írott történeti forrás és régészeti lelet tanúskodik erről. Kérdés viszont, hogy egyfelől valóban csak a római légiók megjelenése után kezdtek-e az érintett területeken szőlőket művelni s terméséből bort készíteni, vagy pedig az itt élő népesség már korábban is foglalkozott ilyesmivel, csak esetleg kisebb mértékben és más technológiával, mint mondjuk Itáliában. Másfelől: vajon a Kr. u. 3–4. században e területen virágzó szőlőkultúra átvészelhette-e a népvándorlás viharos évszázadait? Az első kérdésre nézve a történeti források szélesebb körére támaszkodó munkák szerzői már a múlt század végétől úgy vélték, hogy a Kárpát-medence szőlőművelése a római hódításnál régebbi eredetű. Régészeti leletek és írásos feljegyzések alapján már a keltákkal kapcsolatban valószínűsítették, hogy műveltek szőlőket és készítettek bort is. Feltételezték továbbá, hogy a sokat emlegetett Probus császár nevéhez kapcsolt szőlőtelepítés hátterében nem a szőlőművelés pannóniai meghonosítását, hanem fellendítését kell gyanítani (Herczeg M. 1894: 126; Rapaics R. 1938: 63–64; Bauer, M. 1954: 9; Holub J. 1960: 183; Kiss A. 1964; {533.} Patay Á. 1965; Müller R. 1982; Kecskés P.–Pethő M. 1974: 133). Emellett nem zárható ki a Kárpát-medence szőlőkultúrájának autochton eredete sem. Ezt a problémát újabban az archeobotanika oldaláról is megközelítették. Az utóbbi évtizedek folyamán előkerült szőlőmagleletek alapján felvetődött, hogy esetleg már a rézkortól, de a bronzkortól mindenképpen feltételezhető az európai vadszőlő tudatos termesztésbe vonása (Füzes F. M.–Sági K. 1967; Füzes M. 1971). A második kérdésre, vagyis a római kori örökség tovább élésére lényegesen nehezebb biztos támpontokat találni. A lehangolóan kevés írásos forrás mellett a kérdéssel foglalkozó régészek, néprajzkutatók és művészettörténészek a régészeti munkaeszközleletek – elsősorban a metszőkések – formai összehasonlításából próbáltak következtetéseket levonni. A vizsgálat azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: egyrészt a régészeti anyagban fellelhető és rómainak minősíthető eszközleletek túlnyomó része nem azokat a típusokat képviseli, amelyeket a kutatás nemzetközi szinten is római (itá-liai) eredetűnek tart, másrészt az ásatásokból előkerült „római” metszőkések nem találhatók meg a recens népi eszközkészletben sem. A szőlőmagleletek alapján mindenesetre valószínűnek látszik, hogy elsősorban Keszthely és Pécs környékén, de esetleg másutt is számolhatunk a népesség bizonyos kontinuitásával a római birodalom széthullása és a magyar honfoglalás közötti időszakban. Ez a lakosság, ha etnikumát nem is, de keresztény hitét bizonyára megőrizte, ami egyúttal a szőlőkultúra tovább élésének záloga is. Mindebből természetesen még nem következik semmiféle művelési technika

Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?







Szavazás







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!